Agatha Christie: Halál a felhők között

Sziasztok!

Nemrég volt szerencsém bevásárolni egyszerre öt könyvet az Alexandrában és ezek egyike a már rég áhított Agatha Christie köny volt. Egyik barátnőm ajánlotta, mondván szerinte "ez a krimi volt a legagyafúrtabb". Rajta kívül is sokan ajánlották, így megvettem, most pedig már a kritikát írom róla.

Jó olvasást, Tiszián

Agatha Christie: Death in the clouds

Halál a felhők között

Beszállás! ​​A Prometheus utasszállító repülőgép rögtön indul Párizsból Croydonba! Huszonegy utas és két légiutas-kísérő elfoglalja a helyét, és a gép a magasba emelkedik. Két kabinjából a hátsóban vegyes társaság gyűlik össze: angol fodrász kislány, francia régészek, angol fogorvos, két arisztokrata hölgy, francia öregasszony – és egy nagy bajszú kis belga. A második ülésen az ebéd utáni kávé mellett elszunyókál az öregasszony. A kilencedik ülésen szenved a kis belga. Az ötödik és hatodik ülésen vitatkozik a két régész. A tizenkettedik ülésen a fogorvos udvarolni próbál a tizenhatodik ülésen a fodrászlánynak. A légiutas-kísérők fel-alá rohangálnak. Egy darázs döng, majd „csatt!”, lecsapja valaki. A második ülésen – csak nincs valami baj? Feje félrebillen… nem mozdul…

Micsoda szerencse, hogy a kilencedik ülésen a kis belga azonnal magához tér, amint földet ér a gép. Poirot életében először gyanúsítottként kezdi a nyomozást, de szerencsére nem úgy fejezi be.

***

A történetet már a fülszöveg alapján megismerhetjük: összesen huszonegyen (meg a két légiutas-kísérő férfi) tartózkodnak a repülőn. A légiutas-kísérők felszolgálják az ételt, nem figyelnek, rohannak a székek közt, míg a második ülésen egy tehetős, gazdag hölgy elbóbiskol. Mikor a steward elkérné a pénzt az ételért, megbökve a nő vállát azt tapasztalja, hogy az nem ébred fel. Azonnal orvosért kiált, és szerencsére utazik is egy orvos a fedélzeten, azonban a halál pontos beálltát nem tudja meghatározni, így csak annyit állapít meg, hogy a nő szívszélütést szenvedett, ám ekkor Poirot meglát egy szúrásnyomot a nő nyaki ütőerénél. Mindenki azt hiszi, darázs csípte meg, ugyanis az egyik utas az út során le is csapott egyet. Azonban Poirot talál a földön egy mérgezett nyilat, amit afrikai fúvócsövekből szoktak kilőni. Mikor földet érnek, az odarendelt halottkém is megállapítja, hogy nem véletlen baleset volt, hanem valóban egy mérgezett kis tű okozta a hölgy halálát, azaz gyilkosság történt, így Poirot azonnal elkezdi a nyomozást, bár először bizonyos okok miatt (spoiler: a kis belga ülése mögött találnak egy fúvócsövet, és mindenki azt hiszi, hogy ő lőtte le vele a nőt, de természetesen nem ő volt) őt gyanúsítják.

Igazi zártszoba-rejtéllyel állunk szemben, csak nem szoba, hanem egy repülőgép a helyszín. Régész van a gépen, mindjárt kettő is, fontos az ártatlanok védelme, mint Agatha annyi más könyvében is, és mint mindig, egy jelentéktelennek tűnő szereplő a gyilkos. Nagyszerű kis könyv, vannak benne olyan részek, amiknél egy kicsit leül a történet, de alapjában véve egy kellemes ritmusú, csavaros krimi, a végén pedig kifejezetten felgyorsul. A gyilkosra elég hamar rájöttem, és abból is sok mindenre, hogy hogy történhetett a gyilkosság, de nem mindenre. Végig élveztem a nyomozást, Poirot hozta a formáját (nem tudta megállni, hogy ne játsszon megint kerítőt^^), aprólékos volt, és a humor sem hiányzott. 

Engem egyszerűen lenyűgöz Agatha Christie gondolkodásmódja és az az írói zsenialitás, ami a műveit a bűnügyi irodalom egyik legnagyobb teljesítményévé teszi. Csak magamat tudom ismételni: AC örök. Hiába olvasom akármelyik könyvét sokadjára, vagy csak előszörre, nem lehet megunni. 

Összességében nem tenném a legerősebb regények közé, de azért tisztesen helyt állt ez is.

Bár elég jókat mondtam róla, ennek ellenére sajnos nem érte el az öt pontot sem. Talán mert kissé nagyok voltak az elvárásaim a könyvvel szemben, miután elolvastam a Tíz kicsi négert, talán azért, mert az írónő szerintem többet tud.

4 pont

Chocolate Book Tag – A csokis könyv tag

Drágák!

Egyre több könyves tag kering a neten, időnként engem is bejelölnek, így most a csokis könyves tag-et töltöm ki, aminek a lényege az, hogy a könyveket a csokikhoz hasonlítjuk. Hát lehetne valami ennél íncsiklandozóbb? A csoki és a könyvek együtt verhetetlenek! :)

Tejcsokoládé – egy népszerű könyv, amit nagyon el akarsz olvasni:

Cassandra Clare: Pokoli szerkezetek trilógia – Régóta fenn van már a listámon, és tényleg kíváncsi vagyok rá, mert állítólag ez a trilógia ütősebb, mint a Végzet ereklyéi sorozat. Állítólag nagyban hasonlít a már említett Végzet ereklyéi sorozatra, s emiatt kap hideget-meleget is, azonban persze hogy hasonlít, ha egyszer az előzményét meséli el.

Étcsokoládé – egy sötét témájú könyv:

Katja Millay: A Nyugalom tengere – A könyv több ki nem mondott tragédiát dolgoz fel, és bár fellelhetők rajta sötét foltok, azért alapjában véve nem annyira borongós hangulatú – nem is szeretem azokat a könyveket, amelyek nagyon sötét témájúak – viszont annál szebb. Tervezem is, hogy hozok róla kritikát, mert az egyik kedvenc könyvem lett, és gyönyörűen van megírva, nem tudok túl sokáig beszélni róla spoiler nélkül, de annyira megfogott, hogy még most is a hatása alatt állok.

Fehér csokoládé – egy vidám könyv:

Leiner Laura: A Szent Johanna Gimi – Tudom, hogy a magyar írónő regénye mostanában sok negatív kritikát kap, ettől függetlenül pár éve, mikor én olvastam nekem nagyon jól jött, mert egy borongós időszakon voltam túl. Nagyon sokat nevettem az olvasása közben (anyukám többször megmosolygott közben ^^), aranyos, szerethető és csodálatosan kivitelezett történet ez, amit csak szeretni lehet. A karakterek el vannak túlozva (persze pozitívan), ami csak segít abban, hogy ne felejtsd el őket, emlékezetesek maradjanak. Ráadásul ezerrel tombolt A neveletlen hercegnő feeling is az összes kötetben.

Csokoládé, aminek karamell van a közepén – egy könyv, ami ellágyított:

Jenny Han: Nyár trilógia – A választásom egyértelmű. Imádtam ezt a sorozatot, olyan csodálatos volt, a szereplőket hamar a szívembe zártam, és totál ellágyultam Conrad és Belly karaktereitől. Az első könyv, amin elsírtam magam; nem is sírás volt igazából, csak megkönnyeztem, és végig annyira könnyed, romantikus történet volt. (A blog oldalsávjában található első idézet is a trilógia harmadik és egyben utolsó kötetéből való, ez sokat elmond imádatomról)

Snickers – egy könyv, amiért megőrülsz (a book you’re going “nuts” about)

Agatha Christie: Tíz kicsi néger – Ez volt az első könyvem a krimi koronázatlan királynőjétől és a nagynénim korholt is érte, amiért ilyen erőssel indítottam krimiből, mert azelőtt sohasem olvastam a műfajban. Viszont talán pont emiatt annyira megkedveltem mind a műfajt, mint az írónőt, hogy azóta csaknem az összes könyvét elolvastam, és nem bántam meg. A könyvről bátran állíthatom, hogy a legjobb krimi a világon, zseniálisan megtervezett, kivitelezett és még az egekig marasztalhatnám, azonban sajnos a többi pontra is kell írnom valamit.

Ostyamentes Kit Kat – egy könyv, ami meglepett téged:

E. Lockhart: A hazudósok – Csak azért olvastam el, mert megfogott a fülszöveg utolsó sora: ”Olvasd el! És ha valaki megkérdezi, mi történik a végén, csak HAZUDJ!”. Hű. Nagyon ígéretesnek hangzott, azonban sem a borító, sem a történet nem tetszett először. Szentül meg voltam győződve arról, hogy utálni fogom. De szerettem. Ó, de még mennyire, hogy szerettem! A végével kapcsolatban csak a fülszöveget tudom idézni. ”Olvasd el! És ha valaki megkérdezi, mi történik a végén, csak HAZUDJ!”

Forrócsokoládé tejszínhabbal és pillecukorral – egy könyv, amit bármikor újraolvasol (comfort read):

J. K. Rowling: Harry Potter sorozat – Nagyon ritka az, ha én egy könyvet többször is elolvasok, és ez régen sem volt másként. A Harry Potter köteteket viszont sokszor elolvastam, a Tűz serlegét szám szerint ötször. Na, de ki ne szeretné a kiválasztott Harry-t, a stréber Hermionét, a dilis Ront, és a gonosz (de szexi :D) Draco Malfoyt?

Bonbon – egy sorozat, aminek olyan tulajdonságai vannak, amiket sokféle olvasó szerethet:

Joss Stirling: Lélektársak trilógia – Ez a pont itt az ajánló helye úgy érzem, tehát megragadnám a lehetőséget, hogy reklámozzam a nem túl felkapott Lélektársak trilógiát. Kicsit fantasy-romantikus jellegű könyv különleges gonoszokkal, erős és szerethető karakterekkel. Úgy érzem Joss Stirling ezen sorozata nincs túlságosan felkapva, pedig egyszerűen fantasztikus!

[Ez ugyebár egy kihívás, és nekem is választanom kell három embert, akiknek majd tovább küldöm, ők pedig legyenek... (én csak két bloggerinának szeretném tovább küldeni) Drusilla Edwards és Zsazsogó Nyáplic (Zsazsi). Akinek van kedve, de nem jelöltem be, az nyugodtan töltse ki! :)]